A Kis-Olimp – a szerzetesek és síelők legendás hegye Bursa felett

Ha Bursából dél felé nézünk, a horizont nem sík – hirtelen emelkedik, és egy 2543 méter magas hófedélben végződik. Ez a Kis-Olimpusz, törökül Uludağ, a „Nagy-hegy”. A görögök Vifiniai vagy Miziusi Olümposznak nevezték, és éppen ide vonultak vissza a jogoszláv szerzetesek, akik már Diocletianus ideje óta keresték a magányt. Később itt a síelők nevetése hallatszott, de a több évszázados kolostorromok a mai napig a tűlevelű erdők redői között rejtőznek. A Kis-Olimp – Nyugat-Anatólia és a Márvány-tengeri régió legmagasabb csúcsa, Nyugat-Törökország legnagyobb síközpontja, és az a hely, ahol a történelem találkozik a vad természettel. Burzából, sőt Isztambulból is könnyen megközelíthető egy nap alatt.

A Kis-Olimpusz története és eredete

A hegy nevét még az ókorban a görögök találták ki. A Bithüniában húzódó hegygerincet Olimposznak nevezték el – ugyanúgy, mint Thesszaloniki fő szent hegyét. A hegygerinc keleti részét Bithüni Olimposznak, a nyugatit pedig Míziai Olimposznak nevezték. A hegy közelében keletkezett Prusa városa – a későbbi Bursa –, amelynek hivatalos neve „Prusa ad Olimpos”, azaz „Prusa az Olimposz mellett” volt. Hérodotosz megemlítette, hogy a Míziai Olimposzon élt egy rettenetes vaddisznó, amelyre a lídiai király, Krész fia vadászott – és ezen a vadászat során vesztette életét.

A középkor a hegyet szerzetesi központtá alakította. Már Diocletianus idején az első remeték kezdtek letelepedni a barlangjaiban. A VIII–IX. században, az ikonoklasztikus viták korszakában a Kis-Olimp menedéket nyújtott azoknak a szerzeteseknek, akik ellenezték az ikonoklasztikus császárok politikáját. Az orosz Wikipédia szerint éppen ez a kapcsolat a szerzetesek és a hegy között biztosított számára különleges tekintélyt egészen a XI. századig. Itt élt a keresztény Kelet egyik legnagyobb szerzetese, Ioannikiosz a Nagy, a bizánci csodatévő, aki remeteként fejezte be életét ezen a hegyoldalon.

A hegy kolostorai közül kiemelkedik a „Polikronion kolostor” (Polikronion), amelynek a 9. században Metódiosz Szolunszki volt az apátja – a szlávok későbbi első tanítója, a glagolita ábécé megalkotója testvérével, Cirillosszal együtt. Egy másik aszkéta – Platón Studítosz (8. század), aki a Szimvolech és a Sakudion kolostorokhoz kötődött – vonzotta a hegyi szerzetesi életbe unokaöccsét, Theodórosz Studítoszt, aki később Konstantinápoly egyik legbefolyásosabb teológusa lett. A 10. század első felében az egyik helyi kolostor elöljárója Eufimiosz volt – az alanok hirdetője.

1317-ben a törökök elfoglalták a hegyet, és több évszázadon át vadászterületként szolgált – először a szeldzsuk, majd az oszmán szultánok számára. A „Keshish-dag”, azaz „Szerzetes-hegy” elnevezés, amelyet adtak neki, sokáig megmaradt a nép körében. 1933-ban itt épült az első szálloda, és kiépítették a főutat. 1961-ben az Uludağot nemzeti parkká nyilvánították.

Építészet és látnivalók

A Kis-Olimp elsősorban a tájról szól, nem pedig az építészeti együttesről. Itt nincsenek minaretekkel rendelkező mecsetek vagy ókori amfiteátrumok – itt van egy hegy a függőleges zónáival, amelyek mindegyike saját élményt kínál.

A Kartaltepe csúcs és a hó

A legmagasabb pont a Kartaltepe, 2543 méterrel a tengerszint felett. Ez a Marmara-tengeri régió és az egész Kis-Ázsia-félsziget nyugati részének legmagasabb pontja. Télen a csúcsot és a környező lejtőket hó borítja, amely decembertől áprilisig, néha még tovább is megmarad. Pontosan itt található a fő síterep: szállodák, felvonók, pályák. Az Uludağ síközpont 2017-ben és 2018-ban adott otthont a CEV Snow Volleyball Tour európai állomásainak – ez a tény a nemzetközi elismertségről tanúskodik.

Északi fennsíkok és alpesi rétek

A csúcstól északra magashegyi fennsíkok húzódnak: Sarıalan (kb. 1630 méter), Kirazlıyayla, Kadıyayla (kb. 1200 méter), Sobra. Tavasszal és nyár elején itt virágoznak az alpesi rétek – a sárga Crocus flavus és a lila Crocus siberi, a rózsaszínű kankalinok (Primula vulgaris var. sibthorpii), a leopárdfüvek (Doronicum orientale) és a muskátlik. Ez a hely vonzza a botanikusokat és a fotósokat, akiknek száma a turisztikai szezonban jóval kevesebb, mint a síelőké télen.

Erdősáv és madarak

A hegy lejtőin tölgyes szavannák, majd lombhullató erdők, aztán bükk-fenyőerdők, és még feljebb alpesi rétek terülnek el. A sűrű fenyőerdőkben fészkel a Törökországban rendkívül ritka Tengmalm-bagoly, valamint a fehérhátú harkály és a közönséges csuszka. A sziklákon köröznek szakállas keselyűk és más keselyűfajok, arany sasok és több mint húsz más ragadozófaj. A keleti különlegességek között megtalálható a spanyol kőszirtifecske és az alpesi erdei fecske. A hegyen több farkasfalka is él.

Elhagyott volfrámbánya

A csúcs közelében megmaradtak egy volfrámbánya és egy feldolgozóüzem romjai, amelyeket 1974-ben 60 millió dollárból építettek, és 1989-ben zárták be a magas gyártási költségek miatt. Az ipari régészet szerelmeseinek ez ritka lelet: a 2000 méter feletti magasságban álló nagy betonépületek szürreális látványt nyújtanak a hegyi táj közepette.

Ritka lepke

A Kis-Olimp az egyik élőhelye a ritka Parnassius apollo graslini lepkének, amelyet az entomológusok június–júliusban kifejezetten megnézni járnak. Ez a hegyi apolló egyik alfaja, amelyet számos európai és ázsiai védett fajlistára felvettek.

Érdekes tények és legendák

• Hérodotos leírja a Míziai-Olimpon zajló vaddisznóvadászatot, amely Kreza fiának életét követelte – ez az egyik kevés eset, amikor ezt a hegyet említik az i. e. 5. századi görög történelmi irodalomban.
• A szlávok felvilágosítói, Cirill és Metód e hegyhez Metód révén kapcsolódnak: ő volt a Kis-Olimpon található Polikronion kolostor apátja, mielőtt testvérével együtt a morva szlávokhoz indult, hogy megalkossák az ábécét.
• Platón Studít és unokaöccse, Theódrus Studít éppen itt kezdték meg szerzetesi életüket: a Kis-Olimp barlangjainál született meg az a lelki mozgalom, amely később, a konstantinápolyi Studít kolostoron keresztül, az egész ortodox szerzetesi szabályzatra hatást gyakorolt.
• A török nyelvben az „Uludağ” jelentése „Nagy-hegy”. De a régi becenév, a „Keshish-dag” – „Szerzetes-hegy” – még az oszmánok 1317-es érkezése után is sokáig megmaradt a népi szóhasználatban.
• Az Uludağ síközpont Törökország első síközpontja: az első szállodát 1933-ban építették itt, amikor a „sífutás” szó még a legtöbb török számára ismeretlen volt.

Hogyan juthat el oda

A Kis-Olimp Bursa tartományban található, körülbelül 35 km-re a várostól délre. Isztambulból Bursa könnyen megközelíthető 2–3 óra alatt: komppal a Kabataş vagy Eminönü kikötőből Yalovába, onnan busszal vagy dolmuşsal a Bursa Otogarig (vagy gyors katamaránnal a Bursa IDO-ig). Alternatív megoldásként közvetlen buszjárat indul Isztambulból (kb. 2,5 óra az Osman Gazi-hídon át).

Bursából kétféleképpen lehet feljutni a hegyre. Az első és legnépszerűbb a Bursa Uludağ Gondola (Teleferik) felvonó: a kabinok a város központjából indulnak, és megállnak a Kadıyayla fennsíkon, körülbelül 1200 méter magasságban, a végállomás pedig Sarıalan, körülbelül 1630 méter magasságban. Ez a legszebb útvonal. A második lehetőség az autóval vagy taxival történő utazás a még 1933-ban épített autópályán; az út kanyargósan halad át a tűlevelű erdőn, és körülbelül 45 percet vesz igénybe. Az isztambuli repülőtérről (IST) a legkényelmesebb busszal eljutni a Bursa Otogarig, majd onnan felvonóval tovább. Az isztambuli Sabiha Gökçen repülőtérről (SAW) komppal a Márvány-tengeren át még gyorsabban el lehet jutni: Yalováig, majd busszal Bursába.

Tanácsok az utazóknak

Az évszak határozza meg teljes mértékben, hogy mit találhat a Kis-Olimpon. December–március – a síelési szezon: a lejtők tele vannak emberekkel, a szállodák tele vannak, az árak kétszer olyan magasak, mint nyáron; viszont éppen télen a felvonó ablakából nyíló panoráma a havas csúcsokra és a távolban lévő Márvány-tengerre felejthetetlen benyomást kelt. Április vége–június – a legjobb idő a botanikusok és a csendes séták számára: virágoznak a rétek, a madarak aktívak, a síelők pedig már elhagyták a helyet. Július–szeptember – a túrázási szezon: Sarıalanból 4–5 óra alatt gyalog fel lehet jutni a Kartaltepe-re.

Még a nyár közepén is vigyen magával meleg ruhát: 2500 méteres magasságban a hőmérséklet ritkán haladja meg a 15–18 fokot, és a szél gyakran hirtelen felkavarodik. A túracipő elengedhetetlen – a gerincen lévő kövek élesek és csúszósak eső után. A kávézók és éttermek a Sarıalan körüli szállodák területén koncentrálódnak; feljebb már nincsenek, ezért vigyen magával elegendő vizet és ételt. A távcső jelentősen növeli a madármegfigyelés élményét – a szakállas sas vagy az arany sas repülése a sziklafal felett felejthetetlen élmény.

Rövid isztambuli kirándulásokhoz a Kis-Olimp jól kombinálható magával Bursával: a történelmi központ az Ulu Džami és a Ješil Džami mecsetekkel, Orkan sírja, a Kapalıçarşı piac és a híres bursai kebab – az Iskender kebap – könnyen belefér egy tartalmas napba. És ne feledje: a Kis-Olimp nem csupán síközpont. Azok számára, akik szeretnek a történelem rétegei között kutatni, itt minden fenyőerdő alatt ott rejtőzik egy szerzetes árnyéka vagy egy oszmán szultán vadászszarva.